Indigo 2017: a fordulat éve

2017 az Indigo Communications alapításának ötödik éve, ami már önmagában is megdöbbentő, s mindezt fordulatként értékelem annak tükrében, hogy korábban számomra egy-egy szakmai projekt, vállalkozás ennyi idő alatt nem csupán elérte a zenitet, hanem ilyen-olyan okok miatt talán feledésbe is merült.

Indigo év végi jelentés

Marcello Mastroianni továbbra sem vette le a napszemüvegét, cigarettájának füstcsíkja ma is a fekete zakó alatt márványként feszülő ing csíkjaiba olvad. Marcello egész évben Dani háta mögött állt, de tudom, hogy a napszemüveg mögül engem is figyelt, olyan magasról, amilyenről senki, még a legnagyobb nemzetközi ügyfelünk leghatalmasabb vezérigazgatója sem. Marcello Mastroianni az Indigo irodájának falán 

Bővebben: %s →

Beleszerettem egy utcalányba

Életemben első alkalommal jelentkeztem valahova: a Totalbike Yamaha-túrájára tesztelőnek, mert vonzottak a vadonatúj motorok és az, hogy olyasmit tegyek, ami nem szokásom.

Beharangozó

Miközben naponta megharcolunk a figyelem megszerzéséért és megtartásáért, miközben óráról-órára változó körülmények között építjük ügyfeleink jó hírét, miközben csatabárdokat ásunk el és rejtett értékeket ásunk elő, miközben a világban megállíthatatlanul hömpölygő szöveg- és képáradat sokmilliónyi forrása közül az egyik mi vagyunk, s miközben estére hírek, elemzések, stratégiák, töredékekből megalkotott és porszemekké morzsolt egészek kavalkádja borítja 

Bővebben: %s →

Levél Nasztaszja Filippovnától

Úgy történt, hogy írtam egy blogbejegyzést, sorban a másodikat. Szakmai irányba vittem a témát, az lett a címe, hogy „A kívülállás dicsérete”. Dupla kilövésre készültünk, hogy a két indigós arc majd egyszerre teszi közzé friss bejegyzéseit. Aztán a hétvégén elolvastam Dani hagyományos levelezést dicsőítő szövegét, s kedvet kaptam kapcsolódni hozzá. Így tehát ezek a bejegyzések 

Bővebben: %s →

Cukrászdáról alig esik szó

Nyitó indigós blogbejegyzésem témáját illetően a mögöttem álló hétvége derekasan szolgáltatott alapanyagot. Írhatnék például gasztroblogot, mert ismét sütöttem-főztem. Komoly logisztikai adok-kapokat követően végül szombat reggel sikerült tekintélyes mennyiségű sertéstarját kétféle pácban elraknom. Mézes-mustáros és édes-csípős-kínais-rögtönzött-mindenes-amit-otthon-találtamos. Ehhez vasárnap steakburgonya-szerű tepsit kreáltam hozzáillő (vagy mégsem?) zöldségekkel. (Közben egyébként – ha valaki kérdezné – Maria Schneider big band 

Bővebben: %s →

Felülírások

Első videóblogunk a ráckevei piacról, a Duna-partról tudósít majd, mert érdekelt bennünket Kolbászos Imi és a reggeli parti nyüzsgés, engem pedig főképp a lengyel rendszámú nagy Polski csomagtartójából árusító mindenes bácsi, aki viszont sajnos aznap nem jelent meg. A videóra még egy kicsit várni kell, sok az egyéb forgatni és vágni való, addig is induljon 

Bővebben: %s →